Ha azt mondom pleonazmus vagy tautológia, valószínűleg azonnal tovább kattintasz a cikkről. Azzal viszont biztosan nem mondok újat, hogy a szószaporítás, ismételgetés igencsak gyakori jelenség mind az írott, mind a beszélt nyelvben.
Ettől nem leszel választékosabb, sőt
Sokan azért alkalmazzák, hogy választékosabbnak tűnjön a kifejezésimódjuk, sokan azért, mert nem ismerik a berögződött kifejezések alapjául szolgáló, legtöbbször idegen eredetű szavak eredeti jelentését, sokan pedig tényleg már csak megszokásból ismételgetik a köznyelvben állandósult szókapcsolatokat. Hozzájárulhat a jelenség fokozódásához, hogy a ma embere állandóan a weboldalakat, fórumokat, Facebook-ot bújja, helyesírási, nyelvhelyességi hibáktól hemzsegő üzenetek, kommentek tömkelegét olvassa nap, mint nap. Generációs problémának azért erős túlzás lenne tekinteni, de az tény, hogy sokakat zavar. Nem feltétlen kell nyelvtannácinak lenni ahhoz, hogy megakadjon a szemünk egy-egy ilyen szókapcsolaton.
Egyre kevésbé feltűnő
Gondolj csak bele… épp egy sztorit mesélsz a barátnődnek, már négyféleképpen kezdtél neki a mondandódnak, és még ezt is és ezt is elmondod azelőtt, amit valójában mondani akarsz. Végül megszólalsz: a lényeg a lényeg, hogy… Nos, ez a terjengősség egyik iskolapéldája az élő beszédben. Ha valakitől udvariasan szeretnél kérni egy szívességet, sokszor úgy fejezed ki magad, hogy „ha van rá mód és lehetőség”. Figyelem! Ez az utolsó két szó lényegében ugyanazt jelenti.
Vegyük most azt, hogy prezentációt tartasz a munkahelyeden, és így kezded az előadást: „elöljáróban bevezetésül annyit mondanék”. Ez is egy tipikus terjengős kifejezés, bár tény, hogy jól jöhet, ha közben még össze szeretnéd szedni a gondolataidat. Nem hagyhatom ki a listából a „csak és kizárólag” szókapcsolatot sem, ezt aztán tényleg majdnem minden nap hallhatod.
Ha kicsit jobban odafigyelsz, magadtól is rájössz, hogy bizony időnként még Te is feleslegesen halmozod a szavakat. Nincs is ezzel probléma, kivel nem esik meg néha napján? Szövegírás során azonban igyekezd kerülni a terjengősséget, hacsak nincs vele konkrét célod. (Ugye feltűnt, hogy mit rejtettem el a bekezdés első mondatában? 🙂 ) Figyelj a redundáns jelzőkre, igekötőkre, képzőkre a szövegek átnézésekor, és gyomláld ki őket, amennyire lehet! Persze, ezek a fránya szókapcsolatok észrevétlenül is beférkőznek a mindennapi szóhasználatba, de tudatos nyelvhasználattal elkerülhetjük őket.
Ezt NE csináld!
Ahogy sétáltam a legjobb barátnőmhöz, a messzi távolban megláttam a volt exem. Annyira tipikusan jellegzetes volt a viselkedése már megint, teljesen leamortizált. Nem elég, hogy összefutottam vele, útközben még a munkahelyemre is be kellett szaladnom, ahol találkoztam a cég ifjú üdvöskéjével. Muszáj a szemébe mosolyognom, és kooperatív együttműködést folytatnom vele, hiszen ő a főnök új kedvence. Már az első debütálásánál belopta magát a szívébe. Azt gondoltam magamban, hogy mit találjak ki, hogy ússzam meg a jópofizást vele? Hazudjam azt, hogy gyógyszerért sietek a gyógyszertárba? Végül azt füllentettem, hogy edzésem lesz fél óra múlva, és leléptem, amint csak lehetett. Ez tűnt a legoptimálisabb megoldásnak a többféle alternatíva közül. Amikor végre odaértem a barátnőmhöz, a már tradicionálisnak számító hagyományunkkal zártuk a napot: megittunk egy üveg finom vörösbort.